AZ ANGOL NYELVI DRÁMAOKTATÁS TEHETSÉG PROGRAMJA
a. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a dráma ebben a kontextusban nem közönség előtt színpadon játszódó színházi előadást jelent, hanem inkább azt, hogy hogyan lehet a dráma különböző aspektusait bevonni a tanításba, főleg azáltal hogy igénybe vesszük és stimuláljuk a diákok érzéseit és képzelőerejét miközben sokféle ingerrel látjuk el őket és gazdagítjuk a tanulásukat egy mélyebb szinten fellelhető élménnyel.
I.ELMÉLETI RÉSZ
2. Dráma
2.1. A dráma jellemzői
Alaposan meg kell vizsgálnunk a dráma fogalmát valamint annak helyét az idegen nyelvek tanításában. A dráma ebben a kontextusban nem klasszikus színdarabot vagy színházi előadást jelent. Miközben nem zárja ki a színdarabok vagy előadások elemeit, számos egyéb aspektusa van. Wessels úgy véli, hogy “az oktatásban alkalmazott dráma ugyanazokat az eszközöket használja, amelyeket a színészek a színházban. Főképpen improvizációt és pantomímet alkalmaz. De amíg a színházban minden a közönség érdekét szolgálja, az osztálytermi drámában minden a tanulók kedvéért van kitalálva” (1987: 8).
Miközben improvizációt és pantomímet alkalmaznak a diákok, gyakorolhatják az idegen nyelvet is, mintha a valós életben használnák azt. A valós életben zajló szituációk szóbeli kommunikációját behatárolt felkészülési idő jellemzi. Amikor a tanulók eleget gyakorolnak az órán, könnyedebben fogják használni a nyelvet valós környezetben, spontán módon fognak válaszolni, gyorsan kell alkalmazkodniuk és reagálniuk és eljátszaniuk a rájuk osztott szerepet. A pantomím és a testbeszéd fontos eszközzé válnak, melyek stimulálják és gazdagítják a tanulás élményét.
A tanulási folyamatba illesztett dráma nagy mértékben tudja fokozni az idegen nyelv elsajátításának teljes élményét. Sok területen segít a tanulóknak. Csak hogy néhányat említsünk, fejleszti a különböző környezetben és szituációkban történő tudatos nyelvhasználatot, erősíti az önbizalmat, kreativitást, spontaneitást, improvizációs készséget és szükség van a résztvevők érzelmeire. Elősegíti az idegen nyelv természetes módon történő, adott szituációhoz illeszkedő használatát.
2.2. A Dráma a nyelvtanítás kontextusában
Scrivener (1994: 69) összeállított egy listát azokból a drámatevékenységekből amelyeket gyakran alkalmaznak az angol nyelv tanításában:
1. Szerepjáték – A szerepjátékok képessé teszik a diákokat arra, hogy kibújjanak a bőrükből és elfogadjanak egy másik szereplőt, illetve azzá is váljanak. A diákok vagy improvizálnak, vagy létrehozzák a saját karakterüket, vagy szerepkártyákat kapnak. Mindegyik esetben serkentőleg hat rájuk a tevékenység és a diákok szívesebben kapcsolódnak be a tanulás folyamatába.
2. Szimuláció – A tanulás kezdeti szakaszaiban a diákok különféle szerepekkel ismerkednek meg, kezdve az egyszerűbbekkel, általában olyanokkal amelyekkel a mindennapi életben találkoznak, mint például anya, apa, eladó, vevő, túrista, stb. Aztán bonyolultabb szerepekkel foglalkoznak, mint például konzultálás, problémamegoldás, színdarabok, stb.
3. Drámajátékok – Wessels azt állítja, hogy a ´drámajátékoknak´ kell "tartalmazniuk cselekvést, meg kell mozgatniuk a fantáziát, magukba kell foglalniuk mind a ´tanulás´ és ´elsajátítás´ folyamatát, valamint lehetővé kell tenniük az érzelmek kifejezését." (1987: 29) Az összes felsorolt elem segít a diákoknak aktívan bekapcsolódni a tanulás folyamatába, és megtapasztalni a tanulási élmény dinamikáját. Sokféle játék van és ezeknek különböző a funkciójuk, például helyzetet oldó , bemelegítő játékok, időt kitöltők, koncentrációt fejlesztők, stb.
4. Irányított improvizáció – Ez a fajta gyakorlat azt igényli a tanártól, hogy egy tevékenység kezdeti szakaszán vezesse végig a diákjait. Amikor a diákok csatlakoznak és részeseivé válnak a kialakulóban lévő feladatnak, használják a képzelőerejüket és az improvizációs készségüket. Aztán a tanár kilép a tevékenységből és inkább megfigyelővé válik, aki szükség esetén segít. Ez a segítség érkezhet javaslatok formájában vagy akár vissza is térhet a történetbe a tanár, ha lassan haladnak a diákok, vagy túl nehéznek találják a feladatot. A következő gyakorlatok irányított improvizációra példák: egy bűnügy helyszíne; egy céges megbeszélés ; egy nyári tábori éjszaka; stb.
5. Színdarabok szövegkönyvének eljátszása – Cockett és Fox azt mondja, hogy "fontos észben tartani, hogy a szövegkönyv nem annyira dráma, mint inkább ´felkérés drámára´." (1999: 85). A szövegkönyv kiindulási pont, ami tág teret nyújt mindenkinek arra, hogy kibontakoztassa a tehetségét és személyes aspektusokkal bővítse a tanulás élményét. A tanár adja a szövegkönyvet a tanulóknak, vagy akár maguk írják azt meg. Minden szakasz, beleértve a felkészülést, gyakorlást, előadást, vagy akár még az utólagos elemzést és értékelést is, nagyon hatékony eszközei lehetnek az idegen nyelv tanulásának, valamint megerősíti a diákot az idegen nyelv helyes használatában.
6. Elkészített improvizált dráma – A diákok maguk dolgoznak ki és adnak elő egy történetet, egy szituációt vagy több szituációt. Továbbá dolgozhatnak egy tanár által megszabott kereten belül is. A tanulók maguk felelősek a munkájukért. Az a tény, hogy magukénak érzik a feladatot tovább serkenti őket a siker felé vezető úton. Az egész oszály bevonható egy összetettebb drámába, habár gyakorlati és érzelmi okoknál fogva előnyösebb lehet kisebb csoportokban dolgoztatni a diákokat.
2.3. A dráma alkalmazása és annak előnyei
Számos előnye van annak, ha drámát alkalmazunk az idegen nyelv tanítása során. Megvan a lehetősége arra, hogy a tanulási folyamat katalizátoraként funkcionáljon. A következő aspektusok értékes betekintést nyújtanak abba, hogy milyen erő rejlik a dráma felhasználásában az idegen nyelv tanulásánál.
1. Értelmes szituációk – A nyelvet "értelmes szituációkban kell használni" (www.melta.org.my). A bemutatandó nyelvi egység alapvető minimális követelményei között találjuk az értelmes szituációkat és szövegkörnyezetet. A tanár feladata gondoskodni róla, hogy a szövegkörnyezet amennyire cask lehet tetszen a tanulóknak. A megfelelő kontextus lehetőséget nyújt a diákoknak arra, hogy az idegen nyelvet együttműködő légkörben gyakorolják; serkenti őket arra, hogy szabadjára engedjék a kreativitásukat és használják a művészetekkel kapcsolatos tehetségüket. A diákok így motiváltak, sikerélményük van, és ez segíti a tanulásukat.
2. A nyelvtudás erősítése – A drámatevékenységeket használhatjuk "a tanult nyelvvel kapcsolatok ismeretek megerősítésére" (www.melta.org.my). A dráma alkalmazásával a tanárnak számos lehetősége nyílik az idegen nyelv gyakoroltatására. A tanár számára az inspiráció jöhet az összes olyan aspektusból amit a színpadon színészek által előadott színjátszás nyújthat. Az osztályterem így szinte színpaddá tud válni és hatékony eszköze lesz a nyelvhasználat megerősítésének.
3. Élvezetes tanulás – Az idegen nyelvek tanulása és tanítása "élvezetes, ösztönző és tartalmas lehet amikor drámatevékenységekkel kombináljuk azt" (www.melta.org.my). A dráma használata élvezetes és szórakoztató; olyan légkört teremt amely elősegíti a tanulást és segít a diákoknak legyőzni a hibázástól való félelmet, valamint azt a félelmet amit akkor éreznek, ha mások előtt kell az idegen nyelvet használniuk.
4. Különböző szinten lévő diákokból álló osztályok – "A különböző képességek problémája enyhül amikor drámatevékenységeket használnak" (www.melta.org.my). Az idegen nyelvet tanuló osztályok nem homogének és a tanárnak szembesülnie kell olyan szituációkkal amikor különböző tudásszintűek a diákok. A színházi előadások során a különböző színészek különböző szerepeket kapnak és különböző cselekvési szabadságot az előadásra, és ez az elv alkalmazható osztálytermi körülmények között is. A magasabb szinten álló diákok nagyobb tudást igénylő szerepeket vállalnak és bonyolultabb nyelvet használnak mint az alcsonyabb szinten álló diákok. Ráadásul példát mutathatnak az alacsonyabb szinten álló diákoknak ezáltal segítve a fejlődésüket. Az a fő, hogy minden diák aktívan részt vesz a tanulásban és mindannyian hasznát veszik ugyanannak a tevékenységnek.
2.4. Motiváció és siker
Harmer rámutat, hogy két fő kategóriája van a motvációnak: külső motiváció, amely az osztálytermen kívüli tényezőkre vonatkozik, valamint belső motiváció, ami azzal kapcsolatos ami az osztálytermen belül történik (1991: 3).
A diákoknak van valamilyen okuk arra, hogy miért akarnak idegen nyelvet tanulni. A tanároknak meg kell tudniuk ezt az okot és előnyt kell kovácsolniuk belőle. Ha tudják a tanárok, hogy milyen okaik vannak a diákoknak a tanulásra, tartalmasabb órákat tudnak tervezni és olyanokat, amelyek megfelelnek a diákok elvárásainak. A diákok lelkesedése fokozódik, ha az órákat úgy szervezik meg, hogy azt érezzék a tanulók, hogy elérik a maguknak kitűzött célokat.
Sok oka van annak, hogy miért akarnak elsajátítani egy idegen nyelvet a diákok. Ennek az írásműnek a kereteibe nem férne bele az összes felsorolása, de érdemes néhányat megnevezni. A fő okok között szerepel a jobb állás utáni vágy, utazás iránti vágy és szakmai vagy személyes fejlődés. Mindezek nagyon ösztönzően hatnak a diákokra és lehetőséget adnak a tanárnak arra, hogy a tanulás folyamatát hatékonyabbá és sikeresebbé tegyék.
Harmer azt állítja, hogy "ami az osztályteremben történik fontos hatással lesz a diákokra, akik már bizonyos értelemben külső motivációval rendelkeznek" (1991: 5). Ezáltal a dráma alkalmazása egy olyan hatékony eszközt nyújt a tanárnak, amely hatással van a diákok belső motivációjára. Még olyan diákok is, akik kezdetben nem túl motiváltak, könnyen belefeledkeznek egy-egy tevékenységbe, amikor drámatechnikákat alkalmazunk vagy pozitívan hatnak rájuk azok, akik aktívan vesznek részt a tanulásban.
Nagyon fontos, hogy a diákok megtapasztalják a sikert. Míg az állandó sikertelenség elkedvetleníti őket, a sorozatos siker íze növeli a diákok magabiztosságát és erősíti bennük a tanulás vágyát. Egyes diákoknak jóval több időbe telik elfogadni a dráma jótékony hatását és számukra még elengedhetetlenebb a folyamatos bíztatás és türelem, mert ez apránként segít nekik leküzdeni a lehetséges kezdeti ellenállásukat.
2.5. A dráma és a környezet
Scrivener rámutat, hogy a dráma "elsősorban azt jelenti, hogy a képzelőerő használatával más szereplő bőrébe bújunk, vagy az osztálytermet más hellyé változtatjuk" (1994: 69). A környezet általában nagyon fontos szerepet játszik a tanulási folyamatban. Ez az egyik legfontosabb olyan aspektus, amelynek jelentős hatása van a tanulás élményére. A nyelvtanítás jellemző fizikai környezete az osztályterem. Az osztálytermeknek megvannak a maguk korlátai és hátrányai és meglehetősen negatív asszociációkat hordoznak sok ember számára. Egy átlagos osztályterem aránylag könnyen változtatható egy másik hellyé. Általános keretet biztosít az idegen nyelv használatához azzal a lehetőséggel, hogy a szókincs széles skáláját, valamint számos szituációt alkalmazzunk. Olyan, mintha színházi színpaddá válna annak minden dinamikájával és izgalmával.
2.6. A dráma és a tanár szerepe
Az egyik legalapvetőbb kihívást magának a tanárnak a személyisége rejti. Nem lehetséges drámával és drámatechnikákkal megismertetni a diákokat, ha a tanár nem magabiztos, vagy nincs meggyőződve annak hasznosságáról. Továbbá az a mód, ahogyan a tanár bevezeti a drámát hatással van a teljes tanulási folyamat sikerére vagy kudarcára. Akár le is lassíthatja azt, vagy kiválthatja azt a negatív hatást, hogy elidegeníti a diákokat, illetve tönkreteszi a tanárral kialakított kapcsolatukat.
Ha a megfelelő módon és hatékonyan szeretnénk bevezetni a drámát a tanításba, fokozatosan és kellő óvatossággal tegyük azt. Ha valami olyat erőltetünk a diákokra, amihez nincsenek hozzászokva, az ellenkező hatást fogjuk kiváltani. A tanításban szerzett tapasztalatom alapján állíthatom, hogy amíg egyes diákok majdnem azonnal szívesen fogadják a drámát, mások sokkal zárkózottabbak és még ellenállást is tanúsítanak, ha használni kell azt. A tanár bátorítása és magyarázata segít minden tanulónak megérteni a dráma célját és segít nekik jobban érezni magukat.
3. Nyelvi készségek
3.1. Nyelvi rendszerek és nyelvi készségek a dráma kontextusában
Scrivener szerint (1994), amikor a nyelvi készségek kerülnek megfontolásra , fontos különbséget tenni a ´nyelvi rendszerek´ és a ´nyelvi készségek´ között.
Természeténél fogva a drámát használhatjuk mind a produktív, mind a receptív készségek fejlesztésére, valamint sikeresen használható a nyelvi rendszerek elsajátítására is. A nyelvi készségeket illetően a dráma legfőbb értéke természetesen főként a beszéd és az elhangzottak megértésének megtanulásában rejlik.
Harmer azt állítja, hogy "Gyakran igaz, hogy egy készség nem alkalmazható egy másik nélkül. Lehetetlen a másik meghallgatása nélkül beszélni egy társalgásban és az emberek ritkán írnak anélkül, hogy olvasnának is" (1991: 52). Egy kompetens nyevhasználónak el kell sajátítania az összes készséget, így nem szabad elhanyagolnia egyiket sem, helyette kellő mennyiségű gyakorlási lehetőséget kell biztosítani számukra, valamint arányosan kell fókuszálni az összes készségre. A gyakorlati alkalmazás bemutatható egy olyan egyszerű példán, amelyben az egyik drámatechnika használatos. Ez nem más, mint egy szerepjáték, amely során a diákok telefonbeszélgetéseket gyakorolnak számos különböző szerepben. Ezen párbeszédek alatt a résztvevők nem csak beszélnek (azaz telefonon keresztül társalognak), hanem az is a feladatuk, hogy lediktáljanak vagy leírjanak egy fontos információt.
3.2. A kommunikáció természete
A következőkben egy Harmer által létrehozott diagram látható, amely a kommunikáció jellegét írja le.
akar mondani valamit
BESZÉLŐ/ÍRÓ kommunikációs célja van
a nyelvi készletből választ
hallgatni akar valamit
HALLGATÓ/OLVASÓ érdekli a kommunikációs cél
feldolgozza a változatos nyelvi elemeket
Harmer (1991: 48)
A dráma kereteket nyújt a használandó nyelvnek. Általában a megerősítés és ösztönzés eszközeként járul hozzá a kommunikáció természetéhez. A különböző kontextusba ágyazott különböző szerepeket játszó résztvevők egyrészt erősen motiváltak arra, hogy beszéljenek/írjanak, másrészt a hallgató/olvasó is motivált a megértésre.
Drámával sokféle szituációban kifejezhető a kommunikációs cél, például közleményekben, bocsánatkérésben, kérésben, gratulációban, jelentésben, parancsban, ígéretben, köszönetnyilvánításban, üdvözlésben, szerencsekívánatban, stb.
3.3. Beszéd
Egy olyan beszélőnek, aki kompetens módon használja a nyelvet számos szituációban kell fejlesztenie a beszédkészségét, azért hogy tudjon üzeneteket küldeni és fogadni, valamint, hogy képes legyen tartalmas kommunikációban részt venni. A dráma és a technikáinak az alkalmazása ideális eszköz arra, hogy ösztönözzük és továbbra is végezzük a különböző beszéltetős feladatokat, miközben hangsúlyt fektetünk a folyékonyságra, kiejtésre, hangsúlyra, intonációra, stb. Tág teret ad a gyakorlásra ahhoz, hogy elsajátítsuk a nyelvi készséget.
Ahogy egyre jobban beleélik magukat a drámát alkalmazó diákok a feladatokba, már nem tekintik a tevékenységet és a tanult nyelvet mesterségesnek, hanem úgy élik meg a szituációban való használatát, mintha az hasonlítana egy valós életből vett szituációhoz. Az idegen nyelv tudatos tanulása helyett a nyelv elsajátítása nem tudatosan történik. Továbbá azok a diákok, akik olyan értelmes kontextusban és szituációkban gyakorolják a nyelvet, amelyek életszerűek, nagyobb valószínűséggel fogják könnyebbnek találni a nyelv használatát igazi szituációkban.
A dráma hasznos eszköznek bizonyul a kiejtés, ritmus és intonáció tanításában. Ráadásul a dráma tartalmazhat – többek között – mondókákat, nyelvtörőket, verseket és dalokat és ezeknek az előnye abban rejlik, hogy könnyen összekapcsolhatók mozdulatokkal és érzelmek kifejezésével.
3.4. Írás
Sok olyan íráskészséget fejlesztő feladat van, amelyek tartalmazzák a dráma aspektusait és emellett a későbbi dramatizálás forrásául szolgálnak. Köztük van a következők írása: versek, történetek, elbeszélések, színdarabok, szerepjátékok, jelenetek, dalok, hirdetések, különböző fajta levelek és képeslapok, stb. Ezek nagy mértékben igénylik a képzelőerő és kreativitás használatát.
A fennt említett íráskészséget fejlesztő feladatok előnye az, hogy a dráma során alkalmazott írásos tevékenység gyakran válik egy átfogóbb, komplexebb tevékenység részévé. Ez hozzájárul a diákok motiválásához, akik gyakran nem tekintik hasznos vállalkozásnak az íráskészség tanulását. A drámához kapcsolódó írásos tevékenységeken keresztül a diákok jobban megértik a szükségességét annak, hogy az írást készségként tanulják és tudatosul bennük, hogy vannak olyan alkalmak amikor az írás szükséges és akár elkerülhetetlen is. Számos példa van az ilyen jellegű feladatokra. Lehetnek egyszerűbbek, mint például különböző instrukciók írása: főzés, eltévedt emberek útbaigazítása, de lehetnek bonyolultabbak is: hirdetések szövege, színdarabok, vagy komplexebb párbeszédek. Az összes ilyen írásművet megalkothatják és dramatizálhatják a diákok.
3.5. Olvasás
Amikor azon gondolkodunk, hogy hogyan használható a dráma az olvasás készségének fejlesztésére, rá kell jönnünk, hogy az olvasandó szövegek jó minősége és számos kapcsolódó tevékenység előkészítése szükséges ahhoz, hogy sikert érjünk el az olvasáskészség tanulásában. A tanár nagy mennyiségű irodalmi szöveggel rendelkezik, amelyek igazíthatóak a tanítás céljaihoz. De vannak egyéb szövegek is. Például újságok, magazinok, karikatúrák és hirdetések, és ezek mindegyike használható dramatizálásra. Kiindulópontként szolgálnak a tanulóknak a további tevékenységekhez és a szöveggel történő munkához. Nagy lehetőség rejlik a mesélő szerepében is. A diákokat arra kell buzdítani, hogy úgy olvassák a forgatókönyvet, mintha színészek lennének. Ez a fajta gyakorlat egy másik dimenziót visz az olvasásba.
A dráma használata egyéb módszerek mellett arra szolgál, hogy fejlessze az olvasáskészséget. A funkciója kiegészítő jellegű, mivel szükséges egyéb módszerek alkalmazása is.
3.6. Szöveghallgatás
A diákok gyakran tartják nehéznek a szöveghallgatást. Én úgy tapasztalom, hogy főleg a tanulmányaik elején részleteket próbálnak meghallani, és nem értik meg egyben a szöveget. Egy másik nehézség, amivel a diákok szembesülnek miközben próbálják megfejteni a jelentést az, hogy az angol nyelvnek sokféle nemzeti és területi regisztere és akcentusa van. A tanár felelőssége olyan hanganyagok biztosítása, amelyek autentikusak és amennyire lehetséges életszerűek.
A dráma előmozdítja az összpontosított figyelmet. A diákoknak nagyon kell figyelni szereplés közben, azért hogy a helyzet által megkívánt módon tudjanak reagálni. A dráma szövegkörnyezetet biztosít a mások meghallgatásához. A szöveghallgatással kapcsolatos feladatok közt van zenehallgatás, hírek, TV műsorok, filmek, telefonhívások, csevegések, útbaigazítások, közlemények és sok egyéb dolog meghallgatása. Ezek mindegyike könnyen kapcsolható a drámatevékenységekhez. A feladatok elvégezhetők vagy a szöveghallgatás közben, vagy utána, vagy a szöveg meghallgatása szolgálhat az utána következő drámatevékenységek kiindulópontjaként.
3.7. Nyelvi rendszerek - szókincs
Wessels rámutat, hogy a dráma egyik lehetséges előnye "az új szókincs és struktúrák teljes mértékben kontextusba helyezett elsajátítása" (1987: 13). A valós világ kontextusok sokaságát nyújtja a beszélőknek. Az osztálytermi lehetőségek jóval korlátozottabbak. De a kreativitás és képzelőerő segít ezt egy más hellyé varázsolni.
Harmer kijelenti, hogy "Ha igazán meg akarjuk tanítani a diákjainknak, hogy mit jelentenek a szavak és hogyan kell használni őket, használat közben kell őket bemutatni, együtt más szavakkal, szövegkörnyezetben" (1991: 24). A dráma felhasználásával egy átlagos osztályterem repülőtérré, vasútállomássá, buszállomássá, étteremmé, irodává, lakássá, bolttá, játszótérré, parkká, kertté, stb. válik.
Mindegyik hely kontextust nyújt, és ehhez társul bőséges szókincsből való választás lehetősége, valamint számos szituáció, amelyekben gyakorolható az idegen nyelv.
3.8. Nyelvi rendszerek - grammar
A nyelvtani szabályok ´élővé´ válnak, amikor drámatechnikákat alkalmazunk. Ennek egyik példája lehet a szórendet gyakorló feladat, ahol a mondat szavait reprezentáló diákokat megkéri a tanár, hogy úgy álljanak be, hogy helyes legyen a mondat szórendje. A mondat elemei hangsúlyozhatóak azáltal, hogy érzelmi töltetet kapnak, azaz dühösen, boldogan, szomorúan, szerelemmel telve, stb. kell kiejteni őket.
Scrivener rámutat, hogy a nyelvtan hatékony tanulása érdekében "a tanulókat sok nyelvi hatásnak kell érnie, a figyelmüket rá kell irányítaniuk a sajátságos elemekre, hogy megértsék, hogy mit jelentenek, hogyan képzik őket és mikor és hol használják azokat" (2003: 3). A drámatevékenységek lehetőséget teremtenek arra, hogy a nyelvtant motiváló, tartalmas környezetben gyakoroljuk. Egy olyan helyzet, amikor egy gyerek kiönti a tejet a padlóra, lehetőséget adhat a befejezett jelen gyakorlására azáltal, hogy azt mondjuk, hogy "Look what you have done! (Nézd mit tettél!)" és egyéb drámatevékenységek, mint például szerepjátékok, párbeszédek, elképzelt szituációk vagy pantomím is nyújthat lehetőséget a nyelvtan előtérbe helyezésére és gyakorlására.
II.GYAKORLATI RÉSZ
4. Drámagyakorlatok
4.1. Az artikulált beszéd elsajátítása
Az artikulálás nem csak hangosságot vagy kiabálást jelent. Az artikulálás tökéletesítése olyan, mint bármely fizikai gyakorlat; az izmokat, ebben az esetben a gégefőt, erősíteni kell. Csak akkor kiválóan artikulált a hang, amikor a gégefő elég erős ahhoz, hogy elég ideig benntartsa a levegőt ahhoz, hogy légnyomás keletkezzen. Amikor a légnyomás enyhül, a hangerő nagyobb.
Bemelegítés
Légzés
Csoportos feladatok
4.2. Nyelvtörők
A nyelvtörő olyan kifejezés vagy mondat, amelyet nehéz gyorsan elmondani, általában az alliteráció miatt, vagy mert nagyon hasonló hangok követik egymást. A nyelvtörőkkel kapcsolatos játékok lényege az, hogy a rövidebb nyelvtörőket háromszor, négyszer kell elmondani emlékezetből, gyorsan, anélkül hogy megakadnánk.
A feladat típusa: ez a telefonos játék nyelvtörős változata.
Szint: A2 (pre-intermediate) és a felett
Tanári megjegyzések:
Példák nyelvtörőkre:
Meg kell jegyeznünk, hogy ezek nagyon rövid mondatok, amelyek ugyanazokat a hangokat ismétlik, nem úgy, mint a hosszabb nyelvtörők. Saját nyelvtörőt is ki lehet találni, attól függően, hogy milyen kiejtési nehézségei vannak a diákoknak.
4.3. Bemelegítő gyakorlatok
A bemelegítő feladatok arra valók, hogy ráhangolják a diákokat a napi tanórára vagy drámaórára. Ezek a tevékenységek a tanulók figyelmét ráirányítják az aznapi tananyagra, vagy a drámára vonatkozó tervezetre.
Teljes Leírás
A következő gyakorlatok erősítik az összatartozás érzését, miközben bevezeti azokat az alapkészségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a dráma használata által dolgozzunk fel egy történetet. A feladatok szemléltetik, hogy hogyan tud egy csoport együtt dolgozni, azért hogy végrehajtson akár csak egy egyszerű feladatot is és még élvezze is azt.
Példák Lépésről Lépésre Adott Instrukciókkal
Ezeket a tevékenységeket, a sajátjainkkal kibővítve, minden nap érdemes alkalmazni mielőtt belevágnánk a fő történetalkotós feladatokba.
Tapsolás/Ritmus
Ki a Főnök?
Páros Szobrászkodás
A tárgyak Átalakítása
Csoportos Barkóba (3. osztálytól és a felett)
Pantomím
4.4. Szerepjátékok
Nem elég csak arra lehetőséget adni a diákoknak, hogy angolul beszéljenek. Tanárokként arra kell bátorítanunk őket, hogy mindenféle változatos szituációban beszéljenek és ezért segítenünk kell nekik abban, hogy tanuljanak meg magabiztosan beszélni. Az lenne az ideális, ha különböző helyszínekre utaznánk és ott különböző feladatokat hajtanánk végre, ehelyett még mindig jó megoldás azokat a szituációkat az osztályteremben eljátszani.
A szerepjátékok hatékony felhasználása változatosságot jelent azoknál a feladatoknál amelyeket el kell végezniük a diákoknak. Gondolkodásra és kreativitásra késztetnek; lehetővé teszik a diákok számára, hogy kifejlesszenek és gyakoroljanak új nyelvi és viselkedési készségeket aránylag biztonságos környezetben, és motivációt valamint részvételi kedvet vált ki a tanulóknál, ami szükséges a tényleges tanulás megvalósulásához.
A szerepjátékot leíró kártyák nagyon hasznos eszközök lehetnek itt. Például:
„A” DiákBejelentkezel egy szállodába. AlaphelyzetJelentkezz be a szállodába – van foglalásod. BonyodalmakEgyedül vagy. |
„B” DiákSzállodában dolgozol recepciósként. AlaphelyzetÜdvözöld a vendéget. BonyodalmakNem találod a foglalást. |
Mielőtt felkérnénk a diákokat a szerepjátékra, fel kell készítenünk őket azzal, hogy átnézzük a szükséges szókincset és kérdéseket szerkesztünk. A kérdéseknek ki kell tenniük a szerepjáték nagy részét, csakúgy mint a szókincsnek és idiómáknak. Miután összegyűjtöttük a kérdéseket és válaszokat, a diákok nyugodtan belefoghatnak a teendőjükbe.
Adjunk nekik néhány percet a szerepjátékot leíró kártyák tanulmányozására és pár kulcsmondat kigondolására. Nyújtsunk segítséget ahol szükséges.
Minden szerepjátékot legalább kétszer adjanak elő, úgy, hogy szerepet cserélnek a diákok.
Csoportos szituációk esetében a tehetségesebb diákokkal adassuk elő a szerepjátékot az egész osztály számára.
Szükség esetén a tanár elvállalhatja az egyik szerepet.
Telefonbeszélgetések
A telefonbeszélgetések tesztelik a diákok gyors reagálásra való képességét és, habár szabadon mondhatnak bármit, észben kell tartaniuk, hogy mit mondott a másik beszélő és annak megfelelően kell folytatniuk a beszélgetést. Ez a technika segít fejleszteni a tanulók beszédkészségét és a hangzó szöveg értését.
A tevékenység céljai
Képesnek lenni fenntartani egy tartalmas telefonbeszélgetést
Eljárás
Az osztályt két-két tanulóból álló csoportokra osztjuk. A tanulók egymásnak háttal ülnek azért, hogy csak hallják a telefonbeszélgetésben résztvevő társukat. Mindenegyes csoport tanulóinak el kell képzelniük, hogy ők két különböző szereplő. A történetből/szövegből kivesznek egy bizonyos szituációt és ehhez kell minden párnak megalkotni egy telefonbeszélgetést. Meg lehet kérni a diákokat, hogy vitassanak meg egy másik szereplőt vagy egy jellegzetes eseményt a szövegből. Továbbá a szövegen túlmutató feladatot is kaphatnak a tanulók. Adunk nekik egy konfliktushelyzetet és megkérjük őket arra, hogy oldják meg azt az általuk eljátszott „szereplőként”.
További feladatok
A beszélgetéseket később leírhatják a füzetükbe. Mindenegyes tanuló leírja a teljes beszélgetést, amit a társával folytatott. Ezeket kicserélhetik és a különböző párok elolvashatják.
4.5. Szimuláció
Jones (1980) a szimulációt esettanulmánynak nevezi, ahol a tanulók egy esemény részeseivé válnak és formálják az esemény alakulását. A tanulóknak van szerepük, funkciójuk, kötelességük és felelősségük egy olyan struktúrált szituáción belül, amely problémamegoldással jár. A szimulációs tevékenység során a tanulók megvitatnak egy problémát egy meghatározott elrendezésen belül. A szimulációs tevékenység során a diákok vagy saját magukat vagy valaki mást alakítanak. A szimulációs tevékenységek egyben interaktív feladatok is, melyekben különböző fajtájú párbeszédek vannak. Az egyik kategóriába az olyan társasági fordulatok és párbeszédek tartoznak, mint például üdvözlés, elválás, bemutatkozás, dicséret és panaszkodás. A szimulációs tevékenységek megtaníthatják a diákokat arra, hogy hogyan viselkedjenek társasági helyzetekben és hogyan használják a megfelelő udvariassági formulákat: például gyakorolhatják, hogy hogyan illik visszautasítani egy randevúra vagy partira szóló ajánlatot. Egy másik kategóriája a szimulációs interaktív tevékenységeknek a közösséggel kapcsolatos feladatok köre, ahol a diákok megtanulják, hogy hogyan kell vásárolni, buszmegállóban jegyet venni, stb. Az ilyen jellegű szimuláció segítséget ad a diákoknak ahhoz, hogy kommunikatív módon vegyenek részt a közösség életében és legalább segít nekik fontos információk begyűjtésében.
4.6. Improvizáció
Remek feladatok, melyek összekapcsolják a mentális rugalmasságról, fókuszálásról, kommunikációról, koncentrálásról, testbeszédről és empátiáról szóló tanulást a szórakozással.
Próbáljuk ki őket 'jégtörőként' – gyors bemelegítő gyakorlatok, amelyek ráhangolják és tettrekésszé teszik az osztályt vagy a csoportot.
1. A Vadnyúl és a Vadászkutyák
Egy csarnokra vagy tornateremre lesz szükség ehhez a játékhoz és ez mindig is jól bevált, függetlenül a korosztálytól.
Instrukciók
A kulcsa a játéknak a megnevezés előtti csend és aztán a másodperc töredéke alatt történő reagálás. A megnevezett csapat előreszalad, de a menekülőknek meg kell fordulniuk, mielőtt elkezdenek futni.
Figyeljünk arra oda, hogy senki ne álljon túl közel a párjához. A két méter távolság a két sor között szükséges az üldözők nevének elhangzása előtt.
Nagyon meg fogunk lepődni azon, hogy milyen sokan megzavarodnak és az ellenkező irányba futnak!
Mikor legközelebb játszuk változtassuk át a neveket Rabbits-re (Nyulak) és Roosters-re (Kakasok) és aztán kiáltsuk azt, hogy Raddish!
2. Járj Úgy Mint
Ezt a feladatot a pantomímből vették át. Legérdemesebb csarnokban játszani, minden korosztálynak ajánlott, és a legjobb hatás érdekében ajánlott csendben végezni.
Instrukciók
A Járj Úgy Mint nagyszerű lehetőség arra, hogy megfigyeljük, hogy hova helyezi az illető a súlyt járás közben, melyik testrész kap vezető szerepet, és milyen érzelmi változások jelentkeznek a második személyben, miközben próbálja átvenni az első járását. HATALMAS koncentrálás kell ahhoz, hogy jól csináljuk.
Sokat váltogassuk a partnereket, hogy megtapasztalják a csoport tagjai, hogy milyen számos más ember helyében lenni.
A végén hagyjunk időt a visszajelzésekre.
3. Sorok
Ez egy másik olyan improvizációs játék, ami a pantomímből lett átvéve és így legjobb teljes csendben végezni.
Amikor úgy használtam mintha lenne bármilyen verbális kommunikáció, rávettem a csoportot, hogy kezdjék újra!
Instrukciók
Azt mondjuk az osztálynak, hogy sorakozzanak fel többféle kritérium szerint.
Hagyjunk körülbelül 3-4 percet a feladat teljesítésére és mondjuk nekik, hogy üljenek le olyan sorban, amit kielégítőnek találnak. Aztán ellenőrizzük az eredményt.
Kezdjük a nyilvánvaló, szemmel látható kritériumokkal, például legalacsonyabbtól a legmagasabbik, vagy cipőméret alapján és aztán haladjunk a nehezebb kritériumok irányába, például sorakozzanak fel ABC sorrendben a középső nevük első betűje alapján vagy születésnap alapján (nap és hónap).
Minden irányban lesz rossz pantomímezés, de ez egy nagyszerű feladat a fókuszálásra!
A diákok elhagyják a széküket és szabad helyet keresnek.
A tanár így szól :
“Azt szeretném, ha egy percen belül összeállna a csoport az irányításom alapján egy felvételre a képzeletbeli fotóalbumunkból. (Használjuk a papíron előre elkészített listánkat és dolgozzuk át azt pl. négy személyre- nyaralásos fénykép; hat főre - bulifotó; a teljes osztálynak – egy futballmeccs, egy közösségi ünnepség. Számolok tíztől egyik és aztán azt mondom, 'Maradjatok így és ne mozduljatok'. Addig kell mozdulatlannak lenni, amíg azt nem mondom, 'Lazíthattok'. ”
Nézzünk át vagy tíz kimerevített képkockát gyorsan és közben fűzzünk megjegyzéseket a jól sikerültekhez. Ha van olyan, amelyik különösen jó benyomást tesz ránk, amiatt hogy egyértelmű az ábrázolás, a testbeszéd, az arckifejezések, stb. akkor kérjük meg az osztály többi tagját, hogy lazítsanak és nézzék meg a képet és vitassák meg a kimerevített képkockák erősségeit.
Csoportképek: azért hogy egyszerű improvizációkat alkossunk a kimerevített képkockákból
Meg lehet ismételni a feladatsort kisebb csoportokkal.
Használjunk címeket az alábbi listából, hogy inspiráljuk vagy feladat elé állítsuk a diákokat.
Két-három fős csoportokban kigondolnak a diákok három rövid jelenetet valamelyik cím alapján, úgy hogy mindegyik jelenet más szempontból közelítse meg a címet. Az egyik jelenet pantomím legyen. A tanulóknak meg kell próbálniuk összehangolni az átmeneteket (mozdulatokat) a jelenetek között.
Az alábbiak kétszereplős forgatókönyvekre vonatkozó ötletek – tehát párokban kell a diákoknak dolgozniuk (vagy hármasban úgy, hogy egy közülük rendező). A szituációk úgy működnek a legjobban, ha a diákok egyből belevágnak és elkerülik a hosszú megbeszéléseket.
Körben ülünk. A vezető egy képzeletbeli tárgyat tart a kezében (mondjuk egy habverőt) és úgy tesz, mintha használná. Utána átadja azt a mellette ülőnek, aki szintén “használja”azt. Majd radírozó mozdulatot tesz a kezével és eltörli azt, és új tárgyat képzel el, például egy fagylalttölcsért. A feladat végigmegy a körön.
Egy másik változat – a vezető “használja” a tárgyat, a második személy is használja azt plusz még egy másikat, és így tovább bővül a lista amint halad a kör – így ez memóriajáték is.
Az osztály körben ül székeken. A játék megkezdése előtt figyeljünk oda arra, hogy elég nagy legyen a kör ahhoz, hogy az emberek ütközés nélkül tudjanak szaladni a körön belül. A játékot igazíthatjuk nehezebben mozgó vagy tolószékben ülő diákokhoz is.
Egy személy (neki nincs széke) a kör közepén áll. Neki az a célja, hogy elérje, hogy a többiek helyet cseréljenek és miközben úton vannak az új ülőhely felé, keressen magának üres széket.
A középen álló mondhatja például, “Mindenki, aki pirítóst reggelizett cseréljen helyet” vagy “Mindenki, aki (nevezzünk meg egy falut, várost)-ba/be való cseréljen helyet”. Ez annyi módon variálható, amennyire csak szeretnénk:
Szabály, hogy senki sem térhet ahhoz a székhez vissza, amit éppen elhagyott egy instrukció miatt.
Mit csinálsz?
Ez a játék alkalmas arra, hogy energiával feltöltsünk egy csoportot és felszabadítsuk a fantáziájukat. Koncentrációt is igényel és fejleszti a pantomímes készséget.
A csoport körben áll. Egy személy elkezd imitálni egy cselekvést, például fűnyírást vagy levél feladását.
A mellette levő személy megkérdi tőle, hogy “Mit csinálsz?” és az első személynek valami olyat kell válaszolnia, ami eltér a tényleges cselekvéstől (például, “Tojást sütök”). A második személy most azt a cselekvést játsza el, amit az első személy válasza tartalmazott. Ekkor a harmadik személy is megkérdi, hogy “Mit csinálsz?” és erre neki is ki kell találnia egy hazugságot, amelyet meg a harmadik személy fog eljátszani.
Mondatok és közmondások
Három-hat fős csoportok kaphatják az alábbi sorokat, közmondásokat rövid improvizációk témájául. Magukat a mondatokat nem muszáj kiejteni. Elég ha az improvizálás tükrözi a témát.
Közmondások
4.7. Történetmesélős játékok
Körben ülünk.
A tanár kezdi a történetet, “Az admirális macskája egy dühös (angry) macska.”
A tanár balján ülő diák folytatja az ABC következő betűjét használva, és így egy másik melléknevet képez. Ez addig tart míg valaki el nem ér a Z betűhöz.
Egy másik változat: “Elmentem vásárolni és vettem egy almát (apple).”
Ez is Z-ig folytatódik, de a diákoknak meg kell ismételniük az előző dolgokat, mielőtt hozzáteszik a saját betűjükkel kezdődő szót.
Körben ülünk.
A tanár kezdi a történetet.
Minden diák hozzátesz egy sort a történethez, de ezek felváltva úgy kell hogy kezdődjenek “Szerencsére” vagy “Sajnos”.
A diákok hozzátehetnek új eseményeket, de nem ismételhetik az elhangzottakat, illetve nem lehet ellentmondás a már meglévő történethez képest.
5. Dráma óratervek
A dráma óratervek írása során az volt a cél, hogy változatos feladatok szerepeljenek bennük, amellyekkel gyakorolhatóak a különböző nyelvi készségek, a szókincs és a témák. Az óratervek általános információkkal látják el a tanárt (azaz az óra célja, a tanulók szintje, munkaformák, segédanyagok, előkészületek, időbeosztás), valamint részleteket is tartalmaznak az óra kivitelezését illetően (azaz konkrét teendők). A terveket használtam az óráimon és hasznosnak bizonyultak, gazdagították a tanítás-tanulás élményét. Az óratervekhez szolgáló inspiráció különböző forrásokból származott, vagy a tanítási tapasztalatomból, vagy az egyetemi tanulmányaimból, vagy olyan tevékenységek ötleteiből, amelyek eredetileg nem kapcsolódtak a tanításhoz, de hozzá lettek igazítva a nyelvtanításhoz.
1. TV-MŰSOR |
||
AZ ÓRA CÉLKITŰZÉSEI |
Beszéd / Írás / Szókincs: filmek és szórakozás (ismétlés + bővítés) Struktúrák: javaslattevés /múlt idő Let's do this/that, I think/suggest we should do, why don't we try, I would like to stb.
|
|
SZINT |
Pre-intermediate és a felett |
|
MUNKAFORMA |
3-4 fős csoportok |
|
SEGÉDANYAGOK |
TV-műsor újságok (2. szakasz). Távirányító (ha lehetséges; 4. szakasz). Kemény papír, olló, cellux vagy ragasztó (8. szakasz). |
|
ELŐKÉSZÜLETEK |
Kis papírdarabokat vágunk ki és TV-műsorok nevét írjuk rájuk (pl. thriller, szappanopera, szerelmi történet, dokumentumfilm, reality show, horror, krimi, science fiction, vígjáték, rajzfilm, akciófilm, vetélkedő műsor, western, történelmi film, háborús film, stb.)
|
|
IDŐBEOSZTÁS |
90 perc |
|
|
||
MUNKAFORMÁK |
KONKRÉT TEENDŐK |
IDŐ
|
ÖTLETBÖRZE
TV-MŰSOR ÚJSÁGOK KIOSZTÁSA
A SZÓKINCS BEMUTATÁSA
CSOPORTMUNKA
ELŐKERÜL A TÁVIRÁNYÍTÓ
ELKEZDŐDIK AZ ELŐADÁS
ÍRÁS
MIKROFON KÉSZÍTÉSE
BEMUTATÁS (KOMMENTÁTOR/PANTOMÍM TEVÉKENYSÉG)
KOMMENTÁTOR VÁLASZTÁSA
A VÁZLAT KIBŐVÍTÉSE
PRÓBA
KEZDŐDIK AZ ELŐADÁS
|
AZ ÓRA ELSŐ FELE ( 1-6. SZAKASZ)
1. SZAKASZ. - BEVEZETÉS Elmondjuk a diákoknak, hogy TV-vel, műsorokkal, filmkészítéssel kapcsolatos szókinccsel fognak foglalkozni és különböző műsorrészleteket fognak előadni. Ezekhez vázlatokat fognak írni.
2. SZAKASZ - ISMÉTLÉS Megkérjük a diákokat, hogy soroljanak általuk nézett és kedvelt TV műfajokat és műsorokat.
Kiadunk nekik TV-műsor újságokat és megkérjük őket, hogy azonosítsák a műfajokat és beszéljék meg, hogy mit szeretnek. Kérjünk rövid visszajelzést (pl. kik a főszereplők, miért szeretik a műsort stb.)
3. SZAKASZ - BŐVÍTÉS Bemutatjuk és elmagyarázzuk az új szavakat és elmondjuk a diákoknak, hogy szükségük lesz rá miközben megbeszélik és előkészítik az előadandó műsorrészletet. Új szavak: plot, scene, script, director, supporting actor/actress, shooting, action, cut, trailer, subtitles, storyline stb.
4.SZAKASZ – A FELADAT BEMUTATÁSA/ GYAKORLÁS Elmondjuk a diákoknak, hogy egy műsor színészei/színésznői lesznek. A műfajt meg fogják kapni. 3-4 fős csoportokban fognak dolgozni. Angolul meg kell beszélniük amit elő fognak adni- a történetet, a cselekményt, a színjátszást, a főszereplőket- és egy rövid vázlatot készítenek hozzá. A többiek előtt fogják előadni és el kell képzelniük, hogy ők úgy fogják nézni az angol nyelvű előadást, mintha az TV-műsor lenne. Emlékeztessük a diákokat, hogy csak angolul beszélhetnek.. GYAKORLÁS A diákok megbeszélik a stratégiát és elpróbálják a tervezetet. A tanár figyel és szükség esetén segít. Amint elkészültek a diákok, a csoportok úgy helyezkednek el a teremben, hogy lássák egymást és legyen elég helyük előadni a műsort. Mutatunk a diákoknak egy távirányítót (elképzelt is jó, ha nincs igazi) és azt mondjuk nekik, hogy TV-t fognak nézni és kedvük szerint fogják váltani a műsorokat. Amint rátartjuk a távirányítót egy csoportra, el kell kezdeni az előadásukat.
Elkezdjük a feladatot azzal, hogy rámutatjuk a távirányítót az egyik csoportra, jelezve ezzel, hogy előadhatják a műsorrészletüket. Aztán másik csoportra váltunk. A többiek figyelnek és a tevékenység végén ki kell találniuk, hogy milyen fajta műsort láttak.
5. SZAKASZ - VISSZAJELZÉS A diákok kitalálják a műsorokat, kommentálják azokat és bíztatjuk őket arra, hogy használják a 3. szakasz szókincsét.
6.SZAKASZ - ÍRÁSGYAKORLÁS A diákok csoportokban maradnak és leírják az előadott műsorrészletet úgy, mintha lenne benne a történetet elmesélő narrátor. A tanár figyel és szükség esetén segít A tanár összegyűjti az irományokat, kijavítja azokat és behozza következő órán.
AZ ÓRA MÁSODIK FELE (7-10. SZAKASZ)
7. SZAkASZ - A KIJAVÍTOTT ÍRÁSMŰVEK ELLENŐRZÉSE A tanár kiosztja a kijavított írásműveket és megjegyzéseket fűz hozzájuk. A diákok ellenőrzik és kérdezhetnek. A tanár néhány írásművet felolvastat a diákokkal.
8.SZAKASZ - TV KOMMENTÁTOR Adjunk a diákoknak ollót, papírt, celluxot vagy ragasztót, hogy készítsenek minden csoportnak egy mikrofont. Arra buzdítjuk őket, hogy írják rá egy TV csatorna nevét a mikrofonra (BBC, CNN, HBO stb.)
Azt mondjuk a diákoknak, hogy újra megnézzük a TV-műsorokat, de ezúttal a TV fog egy kommentátort mutatni, aki beszél a filmről és bemutatja azt és mellette a képernyőn hang nélküli részleteket fogunk látni a filmből. A diákoknak választaniuk kell egy kommentátort, aki majd beszél a filmről és a csoport többi tagja el fogja pantomímmel játszani amit a commentator mond. Arra bíztatjuk a kommentátorokat, hogy élénk, érzelmekkel teli előadást nyújtsanak. A diákoknak tovább kell bővíteniük a műsorvázlatot. Kiosztjuk a csoportoknak azokat a műsortervezeteket, amelyeket az elsó óra 6. szakaszában írtak. Jobban motiválhatja őket, ha nem az általuk előadott műsorrészlet vázlatát kapják meg, hanem egy másik csoportét. A diákok elpróbálják a jeleneteket/pantomímet/előadást.
9.SZAKASZ - ELŐADÁS Ezúttal a helyszínt elő kell készíteni. Legyen egy asztal ami mögött a kommentátor ül egy mikrofonnal a kezébe, és legyen mellette hely a pantomím előadására. Válasszunk egy csoportot és kezdjük úgy a tevékenységet, hogy a távirányítóval rámutatunk a kommentátorra.
10.SZAKASZ - VISSZAJELZÉS Adjunk visszajelzést, kommentáljuk a látottakat. A diákok elmondhatják, hogy melyik tervezet volt a legjobb és miért. |
(45´)
5´
5´
2´
10´
10´
3´
10´
(45´)
10´
5´
2´
12´
10´
6´ |
|
|
|
MEGJEGYZÉS
|
Ne felejtsük magunkkal hozni a második órára a kijavított írásokat.
|
|
2. GYÜMÖLCS (ZÖLDSÉG) |
||
AZ ÓRA CÉLKITŰZÉSEI |
Különféle fajta gyümölcsök (zöldségek vagy mindkettő) szókincsének bővítése/ismétlése /megerősítése Hanganyag hallgatása /Írás /Beszéd – Utófeladat/Időtöltő feladat
|
|
SZINT |
A1-A2 (erős “elementary”és a felett) |
|
MUNKAFORMÁK
|
2,3,6. SZAKASZ – önálló-/pármunka, 5. SZAKASZ - 3-4 fős csoportok 4. SZAKASZ –az egész osztály (minimum 10 diák) |
|
SEGÉDANYAGOK |
Gyümölcsök, zöldségek képei, szótárak, ollók, papírdarabok (5. szint), szövegkiemelők (munkavégzés). |
|
ELŐKÉSZÜLETEK |
A székeket olyan nagy körbe rakjuk, amekkorát a terem mérete enged; üres legyen a kör belseje. Másolunk képeket gyümölcsökről, zöldségekről. Papírdarabokat vágunk ki. |
|
IDŐBEOSZTÁS |
60 perc |
|
|
||
MUNKAFORMÁK |
KONKRÉT TEENDŐK |
IDŐ
|
ÖTLETBÖRZE
ÖNÁLLÓ VAGY PÁROS MUNKA
KÉPEKET ADUNK
KÖRBERAKJUK A SZÉKEKET (A KÖZÉPSŐ RÉSZ ÜRES)
MINDENKI LEÜL EGYET KIVÉVE
KIS PAPÍRDARABOK
PANTOMÍM ( 3-4 FŐS CSOPORTOK)
SEGÍTSÉG
PÁRMUNKA
ÚJ SZÓKINCS HASZNÁLATA |
1.SZAKASZ – BEVEZETÉS Bejelentjük az óra célját, ami új gyümölcsnevek tanulása és a már a diákok által ismertek felelevenítése.
2. SZAKASZ - ÖTLETBÖRZE Összegyűjtjük a különböző gyümölcsök neveit. Többféle módon tehetjük. Adhatunk kategóriákat a diákoknak (hazánkban termő vagy egzotikus; színek alapján csoportosított gyümölcsök (zöldségek): sárga, piros, barna, zöld,stb.) A diákok számos példát adnak a kategóriákhoz, leírják azokat. Önállóan vagy párban dolgoznak. A végén a diákok kijönnek a táblához és leírják a neveket minden egyes kategóriában (hasznos a helyesírás ellenőrzése miatt).
3.SZAKASZ – GYÜMÖLCSÖK (ZÖLDSÉGEK ) KÉPEI A diákok képeket kapnak, fel kell ismerniük a gyümölcsöket (zöldségeket). Leírják szótár segítségével a neveit azoknak, amelyeket nem ismertek és így a helyesírást is ellenőrzik. Egyenként kihívjuk őket a táblához, felírják a helyes válaszokat, a tanár pedig átnézi azokat és ellenőrzi a kiejtést.
4. SZAKASZ - GYÜMÖLCSSALÁTA FELADAT Megkérjük a diákokat, hogy rakják körbe úgy a székeket, hogy a középső rész üres legyen. Eggyel kevesebb szék legyen mint ahány tanuló van. A diákok gyümölcsneveket kapnak. Legyen mindig 2-3 diák akiknek ugyanaz a nevük (például lehet így: diákok száma=12; eper=2 diák; málna=2; citrom=2; narancs=3; körte=3) Minden diák leül a székekre, kivéve egyet aki középen áll. Ez a diák így szól: "Citromok és narancsok cseréljetek helyet". Mindenki akinek ez a neve feláll és egy másik felszabadult helyre próbál leülni. Nem ülhetnek vissza arra a helyre amit épp elhagytak. A tevékenység célja új ülőhelyet keresni. Mivel eggyel kevesebb szék van, egy valaki mindig állva marad. Ez az illető újra megnevez gyümölcsöket, akiknek helyet kell cserélniük. Számos gyümölcskombináció lehetséges. Ha valaki azt akarja, hogy mindenki cseréljen helyet, azt kell mondania, hogy GYÜMÖLCS (ZÖLDSÉG) SALÁTA! (Mindenki feláll és helyet változtat).
5.SZAKASZ - PANTOMÍM Kapnak egy kis papírszeletet a diákok és arra rá kell írniuk egy gyümölcs, vagy zöldség, vagy mindkettő nevét (attól függően, hogy milyen szókincset gyakorlunk). Elvesszük tőlük a papírokat és egy a diákok előtt lévő asztalra tesszük le őket. Írással lefelé vannak az asztalon, így a diákok csak az üres oldalát látják. 3-4 fős csoportokat hozunk létre. Elmagyarázzuk, hogy ebben a feladatban minden csoport felváltva küld ki egy képviselőt az asztalhoz, akik felvesznek egy lapot és pantomímmel előadják ami rá van írva. Miután előadta, minden csoport leírja a bemutatott gyümölcs/zöldség nevét. A csoportok felolvassák a tippjeiket és minden helyes válaszért kapnak egy pontot. Utána egy másik csoport küld játékost az asztalhoz. Bíztassuk a pantomímező diákokat arra, hogy ne csak a gyümölcsök és zöldségek formája alapján mutogassanak, hanem kifejezhetik azokat az érzéseket is, amelyeket azok elfogyasztása során élünk át (arckifejezés savanyú citrom evése során; majom utánzása, amit általában banánnal azonosítunk stb.) Számoljuk össze a pontokat, hogy lássuk melyik a legeredményesebb csoport.
6. SZAKASZ - SZEREPJÁTÉKOK – GYÜMÖLCSPULT A diákok párokat alkotnak . Az egyik személy lesz a vevő, a másik az eladó. Rövid párbeszédeket kell előkészíteniük, amely során gyümölcsöt vesznek/adnak el, de kapni fognak egy plusz elemet amit be kell építeniük az előadásukba. Ilyen lehet például : mérges, határozatlan, szegény vevő vagy rámenős, csaló, közömbös eladó. A tanár ad minden párnak egy ilyen elemet beépítésre. A párok kaphatják ugyanazokat az elemeket is, hogy lássuk, hogy boldogulnak vele. A diákok előkészítik és elpróbálják a szerepjátékokat, majd a többiek előtt előadják. Kérjük az új szókincs használatát. A végén a diákok megjegyzéseket fűznek az előadásokhoz. |
10´
5´
10´
10´
25’
|
VÁLASZTHATÓ FELADAT
MEGOLDÓKULCS
|
A zöldségek nevei pontosan ugyanolyan módon gyakorolhatóak, mint a gyümölcsök nevei vagy lehet a kettőt együtt gyakorolni. 4. SZAKASZ – Ha változatosabb módon szeretnénk gyakoroltatni a gyümölcsök/zöldségek neveit, a diákoknak adhatunk új neveket több kör után.
A 4.szakasz használható magában is idő kitöltésére vagy utófeladat gyanánt, ha ismételni akarjuk a gyümölcsök/zöldségek szavait. 1. avocado, 2. banana, 3. peach, 4. lemon, 5. red currant, 6. pine-apple, 7. grapes, 8. pear, 9. water melon, 10. orange, 11. cherry, 12. strawberry |
|
1 2 3 |
4 7 10 5 8 11 6 9 12 |
|
"Az Angol Nyelvű Drámaoktatás Tehetségprogramja” című dolgozat középpontjában az szerepelt, hogy megvizsgáljuk a dráma használatát a tanulás-tanítás folyamatában és hogy megmutassuk, hogy mi módon alkalmazható a dráma mind a produktív és a receptív készségek fejlesztésére, valamint hogy hogyan járul hozzá a nyelvi rendszerek elsajátításához.
A dráma esetében általában színdarabban közönség előtt játszó színészekre asszociálunk. A nyelvtanulás kontextusában azonban a dráma a diákokra fókuszálódik, azáltal, hogy a nyelv elsajátításának egy mélyebb szintű megtapasztalását teszi lehetővé. Alkalmat ad arra, hogy a diákok az idegen nyelvet természetes és motiváló módon használják, mert segít nekik a nyelvi készségeik fejlesztésében, azért hogy a nyelv kompetens használóivá váljanak.
A drámának sok olyan aspektusát használjuk az idegen nyelv tanulásának az érdekében, amit az emberek a színházban láthatnak. A résztvevők tartalmas beszélgetésekben vagy tevékenységekben vesznek rész, nem állnak egy helyben, hanem aktívan mozognak a teremben. Ösztönözzük a képzeletüket és az érzéseiket és spontán nyelvhasználatra bátorítjuk őket. Behozzuk a külvilágot az osztályterembe.
Ami a beszédkészséget illeti, ez aránylag könnyen ösztönözhető olyan különféle tevékenységek használata által, amelyek drámatechnikákon alapulnak. A középpontban sok minden állhat: megcélozhatjuk a folyékonyságot, a kiejtést, a hangsúlyt vagy az intonációt. A dráma keretet biztosít a beszédkészség gyakorlására és elsajátítására.
Az íráskészség tanulását illetően is sok lehetőség adódik a dráma használatából. Közöttük van a legszokványosabb és legtermészetesebb használata a drámának, ami a versírás, történetírás, elbeszélések, színdarabok vagy szerepjátékok írása. Természetüknél fogva könnyen használhatók az idegen nyelv további gyakorlására kiindulópontként, emellett még olyan tartalmas feladatokra is használhatóak, amelyek hozzájárulnak a diákok számára szükséges készségek fejlesztéséhez.
Az olvasott szövegek értésének készségét fejleszthetjük közvetlenül drámához kapcsolt szövegekkel; ezek a szövegek ugyanakkor további dramatizálás alapjául is szolgálhatnak. Kiindulópontjai lehetnek az extenzív és intenzív olvasás gyakorlásának. Ehhez hasonlóan a hangos szövegek értése is ki kell hogy terjedjen erre a két területre azért, hogy a diákok jól elsajátíthassák azt.
Azzal, hogy átalakítjuk az osztálytermet egy másik hellyé lehetőséget teremtünk arra, hogy a szókincs széles skáláját különféle szituációkban gyakoroljuk. Nyelvtant is felszínre hozhatunk és gyakorolhatjuk azt drámatevékenységeken keresztül.
Gyakorlatban megvalósítható óratervek is találhatók itt, azért hogy legyen példánk arra, hogy a dráma milyen módon tudja fokozni és ösztönözni a tanulás-tanítás folyamatát élvezetes feladatokon keresztül.
Érdemes megemlíteni, hogy a tanár szerepe a drámának a tanításba való bevezetésénél nagyon fontos. Egyes diákok nehéz feladatnak tarthatják a dráma használatát, különösen, ha nincsenek hozzászokva az ilyenfajta megközelítéshez. A tanárnak kell segíteni nekik leküzdeni ezt a szakaszt. Ez elérhető aprólékos felkészülés, megfelelő bevezetés, bíztatás valamint a diákok önbizalmának az erősítése által, úgy hogy kihasználjuk a drámában rejlő lehetőségeket a diákok nyelvi készségeinek fejlesztése érdekében.
Ennek az írásműnek a középpontjában az állt, hogy megtekintsük a dráma tanulási-tanítási folyamat során való felhasználását és hogy bemutassuk, mi módon alkalmazható a dráma mind a produktív és a receptív nyelvi készségek fejlesztésére, valamint hogy hogyan járulhat hozzá a nyelvi rendszerek elsajátításához (azaz szókincs és nyelvtan). Több konkrét óravázlatot is tartalmaz az írásmű, hogy láthassuk hogy mi módon illeszthető be a dráma a tanulás élményébe, és hogyan tudja azt fokozni. A drámatevékenységek ösztönzőként hatnak és keretrendszerként szolgálnak a nyelvi készségek gyakorlásának és elsajátításának a támogatásában. Mindez élvezetes, hatékony és motiváló módon történik. Segít abban a diákoknak, hogy az idegen nyelv kompetens használóivá váljanak.
AZ ANGOL NYELVŰ DRÁMAOKTATÁS ÓRAVÁZLATA
ÓRA |
KITÜZÖTT CÉLOK |
TEVÉKENYSÉGEK
|
1. |
Csoportalkotás, csoportkohézió erősítése |
1.1. Köszöntés 1.2.Nevek memorizálása 1.3.Gyakorlatok és játékok labdával
|
2. |
Ismerkedés az artikulált beszédet fejlesztő feladatokkal
|
2.1.A hang bemelegítése 2.2. A helyes légzes gyakorlása 2.3. A párbeszédek gyakorlása hangerő váltakozásával
|
3. |
A kiejtés tökéletesítése versek és nyelvtörők segitségével
|
3.1.Nyelvtörők memorizálása és előadása 3.2.Láncjátékok
|
4,5 |
Ráirányitás a drámai tervezetre |
4.1. Tapsolás/Ritmus 4.2.Játek:” Ki a Főnök?” 5.1 A tárgyak Átalakítása 5.2. Páros Szobrászkodás 5.3. Csoportos Barkóba
|
6. |
Koncentrálás a mozgás pontosságára és letisztultságára. Pantomím
|
6.1. Pantomím kis csoportokban :emberek és foglalkozások 6.2. Pantomím kis csoportokban: helyek
|
7. |
A szerepjátékok alkalmazása
|
7.1.”A hotelben ” 7.2.”Telefonbeszélgetések”
|
8. |
Ismerkedés a szimulációval játékokon keresztűl
|
8.1Üdvözlés 8.2. Elválás 8.3. Dicséret 8.4.Panaszkodás 8.5.Meghívás: elfogadás és visszautasítás
|
9. |
Tanulás a mentális rugalmasság, fókuszálás és tetbeszéd segítségével |
9.1.Játek:” A Vadnyúl és a Vadászkutyák” 9.2.Játék:” Járj Úgy Mint ” 9.3. Játék: ‘Sorok”
|
10, 11. |
A spontán improvizáció bevezetése |
10.1.” Kimerevített képkocka”10.2.Rövid jelenetek kidolgozása 11.1.Játék:” Tárgy továbbadása”
|
12. |
Közmondások és improvizáció kombinálása
|
12.1.Közmondások ismertetése 12.2.Közmondások tanulása 12.3.Jelenetek alkotása a közmondások alapján 12.4.Előadás
|
13. |
Beszédkészség fejlesztése, hangsúlyozva a folyékonyságot és az intonációt mesemondó játékok által.
|
13.1.Játék:” Az admirális macskája “ 13.2Játék:“Szerencsére/sajnos”
|
14,15 |
A szindarabok kiválasztása és előkészitése |
14.1.A szövegek olvasása 15.1.Improvizációs játékok
|
16. |
A darabok megvitatása |
16.1.Csoportos beszélgetések 16.2.Improvizáció
|
17.
|
A darabok mímelése |
17.1.Tevékenységek kisebb csoportokban 17.2.Megbeszélés
|
18. |
A darabok szövegének gyakorlása |
18.1.Hangos felolvasás 18.2.A kiejtési hibák javítása
|
19. |
Az intonáció javítása
|
19.1. Hangos felolvasás 19.2.Az intonációs problémák javítása
|
20. |
Rögtönzések a darabok mikro-dialógusai alapján
|
20.1.Kreativ csoportmunka 20.2Előadás 20.3.Elemzés
|
21. |
A szerepek gyakorlása |
21.1.Ismételt olvasás 21.2 Megbeszélés
|
22,23 |
Mozgás és koreográfia tanulása
|
22.1.Koreográfia kialakítása 23.1.Koreográfia gyakorlása
|
24,25 |
Jelmezek és díszletek készítése
|
24.1 . Kreativ csoportmunka 25.1.Jelmezek és díszletek befejezése
|
26.
|
A szerepek tanulása
|
26.1.A szerepek előadása 26.2.A hibák kijavítása
|
27. |
A szöveg és a mozgás összefűzése |
27.1.A szerepek előadása
27.2.Csoportos megbeszélés
|
28. |
Próba jelmezekkel és díszletekkel
|
28.1.A szerepek előadása 28.2.A kiejtési, intonációs és mozgásból eredő hibák kijavítása
|
29. |
Főpróba
|
29.1.Előadás egy osztály előtt 29.2.Kisebb hibák javítása
|
30. |
Bemutató közönség előtt |
30.1Előadás 30.1.Megbeszélés
|
Felhasznált irodalom
Weboldalak